
Rákos daganatot kizárólag azon állatokban fedeztek fel a kutatók, amelyek vizet isznak! Azon állatokban akik nem fogyasztanak vizet mint pl.: sivatagi állatok (csörgőkígyó, skorpió stb..) és a halak, egyszerűen nem tud kifejlődni rákos daganat.Akkor a víz fogyasztás az oka a rák kialakulásának? Nem, a megoldás nem a vízben rejlik, hanem mitokondrium (sejmotor) működésében!
Nézzük meg mi a különbség az evolúció során kialakult mitokondriális funkciókban. A halakban és a sivatagi állatokban a mitokondrium fő funkciója a víz előállítása, mivel máshogy nem jut ezen állatok szervezete vízhez. Ezért az elfogyasztott zsírok oxidációjával fedezik víz szükségletüket. Mitokondriumuk nem tud energiát és hőt termelni, ezért szükségük van a nap melegére, ha a hőmérséklet lehűl, képesek hibernálni testüket a túlélés érdekében. Ezzel szemben azon hüllőkben melyek nedvesebb, hidegebb éghajlatra vándoroltak, a mitokondriális evolúciónak köszönhetően kifejlődött két új funkció. A mitokondriumok itt már hőt és energiát képesek termelni ATP (adenozin- trifoszfát) formájában, azért hogy az élőlények a hidegebb éghajlaton is életben tudjanak maradni. Ezen éghajlaton a élőlények már bőven jutnak külső forrásból vízhez, ezért nincs szükség arra, hogy a mitokondrium vizet állítson elő a szervezet vízigényének biztosítására, kizárólag mátrix- vagy anyagcsere vizet állít elő a mitokondrium, amelyre a DNS-nek szüksége van az osztódáshoz, és ezt az anyagcsere vizet használja fel a szervezet citromsav- ciklusban az energia előállítás során.
A citrátkörben résztvevő hidrogén kulcsszerepet játszik!
Amennyiben a mitokondrium jól működik, úgy a citromsav- ciklusban alacsony deutérium tartalmú mátrix- vizet - azaz normál tömegű hidrogént tartalmazó víz, amely egy protont és 1 elektront tartalmaz- használ fel a szervezetünk amely a fumársav- hidratáz nevű enzimnek köszönhető. Ez enzim felel azért, hogy a citromsav- ciklusban vagy másnéven Szentgyörgyi-Crebs-ciklusban a mitokondrium ne a táplálékból származó magas deutérium tartalmú vizet használja fel közvetlenül, hanem a mártix vízből származó alacsony deutérium tartalmút. Ha a fumársav-hidratáz enzim működése sérül, aktivitása csökken,vagy mutálódik akkor a sejtekben nagy mennyiségű fumársav halmozódik fel viszonylag kevés almasavval, valamint e mellett víz halmozódik fel a mitokondriumokban ( hidropikus degeneráció jön létre) . Az egerekben végzett kísérletek ebben az esetben azt mutatták, hogy ha a sejtplazmában sérül a fumársav-hidratáz enzim működése, akkor minden esetben ciszta keletkezik, de amint a mitokondriumokban sérül ez az enzim, akkor valamennyi esetben rákos daganat képződik! A daganat 30 napon belül megjelent az egerekben. Amikor viszont visszaállították a fumársav-hidratáz enzim működését és normál hidrogén atom került felhasználásra a citrátkörben, teljesen megszűnt a daganat képződés a szervezetben és a meglévő daganatok is visszafejlődtek!
De mitől sérülhet a fumársav- hidratáz enzim működése?
A fumársav- hidratáz enzim tökéletesen csak megfelelő mennyiségű víz jelenlétében tud működni. A víz a szervezetünkben az élelelmként bevitt tápanyagok oxidációjával képződik. Amennyiben szénhidrát alapú táplálkozásból nyerjük a energiát ( kenyér, tészták, pékáru, édességek stb.... fogyasztása ) akkor a szénhidrátok oxidációja során csak fele annyi víz keletkezik mintha zsírokat éget szervezetünk. 100 mg zsír oxidációjával 110 mg víz keletkezik, míg 100 mg szénhdrát oxidációjával csak mintegy 55 mg! Ez azt jelenti, hogy nem képződik megfelelő menyiségű víz, azaz a fumársav- hidratáz enzim nem fog tudni tökéletesen működni, ha szénhidrátokon élünk, vagy táplálkozásunkgerincét ezen makrotápanyag alkotja.
Akkor együnk kéttszer több szénhidrátot, hogy ugyananyi víz keletezzen mint a zsírokból?
Ezt semmiképp ne tegyük, sőt minimálisra kell csökkentenünk bevitelüket! Hiszen nem csak a képződött víz mennyisége de a deutérium tartalom is fontos! A zsírok oxidációjával alacsony deutérium tartalmű mátrix- víz ( anyagcsere víz ) keletkezik, míg a szénhidrátok égetésével magas deutérium tartalmú. Normál ivóvíz, liszt , cukor deutérium tartalama 146-150 ppm között mozog, míg a zsírok, növényi olajok deutérium tartalama 102-130 ppm között, tehát egyértelműen látszik, hogy ha állati és növényi zsíradékokat fogyasztunk akkor sokkal alacsonyabb deutérium tartalmú mátrix- víz fog képződni. Ennek azaz oka, hogy a telített zsírok sokkal több hidrogént tarzalmaznak mint a szénhidrátok. Tehát minél zsírosab a táplálékunk, annál alacsonyabb a szervezetünk deutérium tartalma és annál jobban működik a sejtünk.
Miért alacsony a zsírok deutérium tartalma?
A szabadban élő növényekben fotoszintézis (fény) hatására az esővíz (amely magas deutérium tartalmú) lebomlik, a lebomlást követően a növényi sejt "elhagyja" a deutériumot - többek között fénnyomás hatására vagy a deszaturáz enzimeknek köszönhetően. Miért hagyja el a sejt a deutériumot? Elsősorban a normál hidrogénhez képest dupla tömege miatt. Ennek köszönhetően a növényekben termelődő zsírok alacsony deutérium tartalmúak és az ezt elfogyasztó, legelő állatokba is alacsony deutérium tartalmú növényi zsír kerül, így az állatok húsa, zsírja is alacsony deutérium tartalmú lesz.
Összefoglalava : A daganatos sejtek első "újlenyomata" a mitokondriális működés csökkenése. A rák megjelenése szubmolekuláris jelenség, tehát ha felborul a sejtben a hidrogén/ deutérium egyensúly akkor az rákos sejtek kialakulásához vezet. Tehát amennyiben a mitokondriumokban a cukor égetést csökkentjük és a zsír égetést növeljük a alacsony deutérium tartalmú anyagcsere vagy mátrix víz képződik, amely a fumársav- hidratáz enzim normál működéshez és ezen keresztül a mitokondrium normál működéséhaz is hozzá járul.
Kutatásai során már Szentgyörgyi Albert is foglalkozott ezen jelenséggel, ő szubmolekuláris szinten az elektronok vándorlásában bekövetkező zavarral magyarázta a rák kialakulását.
A vérplazmában hogyan változtatható a deutérium telítettség?