Az ereink rugalmasságának elvesztését több tényező együttesen befolyásolja. Érrendszerünk állapotának romlása, az életmódunk függvényében  akár már  gyerekkorban  is  elindulhat. Ez magyarázza azt is, hogy napjainra egyre több gyereknél diagnosztizálnak 2- es típusú  (öregkori cukorbetegség) diabéteszt, amely néhány éve  jellemzően  csak az 50 év felettiek  betegsége volt. 

Az ereink rugalmassága több tényezőtől is függ mint pl.: 

• Az erek meszesedésének mértékétől, az ennek következtében kialakuló gyulladásos folyamatoktól,
• a vérben keringő cukor mennyiségétől, amely az érrendszert alkotó fehérjékhez, kötődik és megkeményíti az érfalakat, ezáltal  csökkenti rugalmasságukat,
• függ az érrendszer mikrosérüléseinek mennyiségétől, amely javítására a szervezet, koleszterin "tapaszokkal" ,valamint simaizom sejtszaporulatokkal válaszol,
• függ a termelődő nitrogén- monoxid mennyiségétől.

A termelődő nitrogén-monoxid (NO)  mennyisége az életkorral, illetve  életmódunk hatására jelentősen csökkenhet. De mi is a nitrogén-monoxid  és miért létfontosságú a sejtjeink számára? 

A nitrogén-monoxid molekulát sokáig csak úgy ismertük, mint a gépkocsik üzemanyagának elégésekor keletkező, környezetszennyező mellékterméket. Csak az 1990-es években ismerték fel az élő szervezetben betöltött  jelentőségét, amelyért 1998-ban  orvosi- és élettani Nobel- díjat ítéltek oda 3 gyógyszerkutatónak.

Mitől húzódnak össze ereink és mitől tágulnak ki? 

A fenilefrin összehúzza, az acetilkolin pedig ép endotélium esetén elernyeszti az ereket a hatására felszabaduló NO következtében.  Károsodott endotél esetében az acetilkolin nem ernyeszti el az elôzôleg összehúzódott eret, miután az ér elvesztette azt a képességét, hogy NO-ot szintetizáljon.

Hol termelődik a nitrogén-monoxid (NO) a szervezetünkben és hogyan működik? 

A nitrogén-monoxid a természetben oxigénbõl és nitrogénbõl képzõdhet, pl.:villámláskor az atmoszférában. Az emlősökben  L- arginnből  keletkezik enzimatikus segítséggel  (NOS  nitrogén-monoxid- szintetáz enzim). 

A nitrogén-monoxid az érfalaink legbelső, egy sejtsorból álló sejtrétegében szintetizálódik, amit endotéliumnak nevezünk, de csak akkor termelődik megfelelő mennyiségű nitrogén- monoxid, és kizárólga csak akkor tud az érfal elernyedni, ha az endotélium  állapota ép.

Az endotélium jelentõségét jelzi, hogy össztömege felnõtt emberben kb. ötszöröse a szív tömegének, és felszíne kb. hat teniszpálya nagyságának felel meg.

Az  NO  a képződés helyéről gyorsan a  szomszédos sejtekhez áramlik, és ezzel számos élettani funkciót befolyásol. A NO  molekula hatékony jelátvivő (messenger) anyag. A nitrogén-monoxid az a jelző molekula, amely beindítja azt a biokémiai eseménysort, amelynek eredményeképpen az erek kitágulnak, s ezáltal a vérnyomás csökken, így a NO a vérnyomás szabályozásának egyik meghatározó eleme.

 A NO-nak  kulcsszerepe van a szív mûködésében valamint az érrendszerben, a vérnyomás és az egyes életfontosságú szervek vérellátottságának fõ szabályozója. Hatására az erek simaizomzata elernyed, az erekben a vérrögök képzõdése csökken. Fehérvérsejtekben termelõdve elöli a baktériumokat, szervátültetéseknél pedig a szervkilökõdés veszélyét csökkenti. A férfiimpotencia  legjobb ellenszere.

A NO molekula igen rövid életatratmú  (5-30 sec) , de ezen  rövidke idő alatt képes beindítani egy olyan biokémiai eseménysort, amelynek eredményeképpen az erek kitágulnak, s ezáltal a vérnyomás csökken, így a nitrogén-monoxid a vérnyomás szabályozásának egyik meghatározó elemévé vált az utóbbi évtizedben.

Az erek falának szövettani  felépítése

A nitroglicerin aktív bomlásterméke a nitrogén-monoxid. Nitroglicerin hatására tehát ez a gáz szabadul fel, s ezzel magyarázható a koszorúereket jótékonyan tágító terápiás hatás. Ezért könnyebbülnek meg percek alatt a betegek a nyelv alá helyezett nitroglicerin tartalmú tablettáktól.

  
 A nitrogén-monoxid  tulajdonságai

 A nitrogén-monoxidra jellemzõ, hogy van egy páratlan (szabad)  elektronja a külsõ héjon, így ún. szabadgyökként funkcionál. A szabadgyökök sejtkárosító (citotoxikus) anyagok.  Az ilyen reakcióképes anyagokat közömbösíteni tudják az ún. gyökfogók, mint  pl. egyes vitaminok (C-vitamin, E-vitamin, D- vitamin stb....).

A nitrogén-monoxid hatása szervezetünkre

Érelmeszesedés: az ér belsô sejtrétege kevesebb nitrogén-monoxidot termel, ezért   szükséges az NO- enzim termelésének  támogatása,  pl.:növényi polifenolokkal.

Tüdô: Az intenzív osztályokon életmentô lehet NO belégzése. Ez különösen akkor hasznos, amikor a tüdôben uralkodó vérnyomás kórosan magas (pl. újszülötteknél). 

Daganatos megbetegedések, fertôzések: Egyes fehérvérsejtek nemcsak megölik a fertôzô ágenseket, mint pl. baktériumokat, gombákat, parazitákat, hanem védik is a szervezetet a tumorok ellen. Vizsgálják, hogy valóban képes-e a NO megállítani a daganatok növekedését, képes-e programozott sejthalált (apoptózist) kiváltani.

Impotencia: A NO erekciót vált ki a pénisz ereinek tágulata miatt. A pénisz erekciója is  felszabaduló NO-nak köszönhetõ. Számos kísérlet szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a NO elõsegíti a hímvesszõ jelentõs érhálózatának (barlangos test) relaxációját, amely elõfeltétele az erekciónak. További bizonyíték, hogy a NOS-gátlók megakadályozzák az idegingerléssel kiváltott erekciót patkányon. 

Érrendszer:Szerepét a normális értónus fenntartásában az igazolja, hogy szintézisének gátlása vagy az endotél sérüése vérnyomás-emelkedéshez vezet. Értágító hatásán túl, a NO védi is az endotéliumot, mert megakadályozza, hogy a vérlemezkék és a fehérvérsejtek az ér belsõ falához tapadjanak.   

 Központi idegrendszer. A nitrogén-monoxid mint ingerületátvivõ anyag vagy modulátor más ingerületátvivõk hatásait módosíthatja, így sok folyamatban fontos szerepet játszhat. Kutatási adatok támasztjál alá, hogy, az emlékezésben, a migrénben, a kábítószerhez való hozzászokásban is szerepe  lehet a nitrogén- monoxidnak.