Az Európai  Élemiszerbiztonsági Hatóság  és  USDA (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) hivatalos ajánlása alapján  zsírok fogyasztása  csak kis mértékben  ajánlott mivel fogyasztásuk növeli az összkoleszterin szintet, amely  fokozott szív-és érrendszeri kockázattal jár.  A világméretű zsírszegény  népszerűsítő diéta ellenére viszont a jó hír az, hogy még egyetlen kutatásnak sem sikrült ezt a feltételezést egyértelműen bizonyítania,  sőt ezzel szemben napjainkra egyre több olyan nemzetközi  kutatási eredmény lát napvilágot amelyben felhívják a lakosság figyelmét a jó minőségű zsírok fogyasztásának fontosságára és szervezetünk számára egyszerűen nélkülözhetetlen voltára. 

A sejtek normál működéséhez zsírra van szükség? 

Szervezetünk kielégítő működése érdekében, megfelelő táplálékot kell elfogyasztanunk ahhoz, hogy nap mint nap  jól tudjanak  működni  a sejtekből felépülő szöveteink, szerveink. Szervezetünk több millió sejtből épül fel, amelyek alakja és mérete a sejt típusának ( pl: izomsejt, idegsejt, csontsejtek stb.. )  függvényében különböző lehet. De egy valami közös minden sejtünkben, az alap felépítésük és működésük megegyezik. Minden sejtünket sejthártya határolja, amely egy részt biztosítja  a külvilágtól való elhatárolást, de egyben biztosítja a külvilággal való kapcsolatot is, hiszen a sejtanyagcsere a sártyán keresztül történik. 

A sejthártyán belül a  sejt középontjában található a sejtmag, amelyben megtatálható az emberi örökítőanyag (DNS),  valamint  a sejtmagot körülölelő sejtpalzma  a benne "úszkáló" sejtszervecskékkel együtt. Minden egyes sejtszervecskénknek más- más funkciója van a sejten belül.  Az egyik legfontosabb ezek közül a MITOKONDRIUM, amelyet  a sejt motorjaként  szoktunk emlegetni.  A mitokondrium fő feladata az energia előállítása. Az energiát a  mitokondrium  a sejtbe bekerült, már az emésztés során lebontott makrotápanyagokból  (fehérjék, zsírok, szénhidrátok)  állítja elő oxigén felhasználásával, a folyamat (citromsav- ciklus)  közben  pedig szén- dioxid és víz keletkezik.  Az előállított energia  ATP (adenozin- trifoszfát) formájában  szabadul fel. 

Az energia termelésen felül másik fő feladata a mitokondriumoknak az anyagcsere (mátrix) víz előállítása. Az anyagcsere víz deutérium tartalma meghatározó  a sejtben  történő kémiai folyamatok szempontjából. Mit jelent ez?  Amennyiben az anyagcsere víz deutérium tartalma  (jelölése: ²H vagy D, a hidrogén  atom stabil izotópja, azzal a különbséggel, hogy míg a H atom   1 protont és 1 elektront tarlmaz, addig a ²H  további 1 neutront is, amely miatt tömege duplája lesz a H moláris tömegének!) alacsony, úgy a mitokondriumok működése megfelelő, a benne zajlódó enzimatikus folyamatok normálisan zajlódnak le, a  DNS- be  bekerülő hidrogén normál kapcsolódásokat tud létrehozni és a kémiai folyamatok normális módon tudnak lezajlódni. 

A Kaliforniai Egyetem kutatói - Dr.  Boros G. László professzor és mtsi.- az USA Rákkutató Intézetének bevonásával  jelzett cukormolekulák  (C¹³ izotóp) követésével  kezdték vizsgálni a sejt szintű anyagcsere folyamatokat. Vizsgálatuk középpontjában  az anyagcserefolyamatok megváltozásának és a daganatos sejtképződés összefüggéseinek feltárása  állt, amely során az alábbi megállapításokat tették: 

• Magas deutérium tartalmú anyagcsere, vagy mátrix- víz képződésekor a mitokondrium működése  rendellenes lesz, a citromsav- ciklus nem zajlódik le normálisan, mivel a fumársav- hidratáz enzim  működése sérül és ennek eredményeként  fumársav valamint anyagcsere víz  halmozódik fel a  mitokondriumokban.
• Ennek következtében a NADPH szállító molekula a DNS- be szállítandó  hidrogént nem  az  anyagcsere vízből  nyeri, hanem az étkezéssel együtt bevitt ivóvízből, amely deutérium tartalma magas. Így a DNS- ben  nem a normál hidrogén, hanem  nehezebb izotópja a deutérium fog  beépülni és kémiai kötéseket létrehozni a C (szén) , N (nitrogén)  és O (oxigén) atomokkal. Mivel a deutérium  PH- ja , viszkozitása és kötési frekvenciája is nagyobb mint a normál hidrogén atomé, ezért  a kémiai reakciók  minimum 7 - maximum 10,5- ször lasabbban fognak lezajlódni deutérium jelenlétében. Ráadásul a deutérium rezgése  a tömege miatt is  eltér a  normál hidrogénétől így  a DNS- en belüli nukleotid párok (adenin-timin, guanin-citozin)  kapcsolódását rendellenes irányba  befolyásolja, amely  DNS mutációt idéz elő.
• Amennyiben a normál hidrogén koncentráció csökken, és deutérium túlterhelés jön  létre a mitokondriumokban akkor  -> tumoros sejtek jelennek meg a szervezetben, ha ugyanez  folyamat a citoplazmában zajlódik le akkor jellemzően ciszta képződés tapasztalható ( pl: vese ciszta). 
• A mitokondriumban a mátrix vagy anyagcsere- víz deutérium tartalma  függ a bevitt  makrotápanyagok deutérium tartalmától. Legnagyobb deutérium tartalommal a víz ( 150 ppm ), a liszt ( 150 ppm )  a kristálycukor  ( 146 ppm )  rendelkezik , míg legkisebb deutérium tartalmúak a telített állati zsírok ( disznó, liba, kacsa, kókusz zsír stb.. ) valamint az egszeresen vagy többszörösen telítetlen növényi olajok pl: oliva, repce, dió, szőlőmag, tökmagolaj stb....(Vigyázat nem tartoznak ide a hidrogénezett növényi olajok pl. margarinok, mivel kémiai szerkezetük a hidrogénezés következtében teljesen átalakul ! ). A mérések alapján 100 g zsírból  a telítettség miatt 110 gramm  anyagcsere víz keletkezik , míg 100 gramm finomított szénhidrátból csak 50 g anyagcsere víz keletkezik! 
• A vérplazma deutérium szintjét befolyásolni tudjuk a bevitt táplálék deutérium tartalmával. Tehát ha  túlnyomórészt finomított szénhidrátokat  ( finom liszt, cukor stb..)  fogyasztunk akkor  a vérplazmánk deutérium tartalma is magas lesz, de amennyiben ketogén  vagy paleo alapú étkezést folytatunk, tehát étkezésünk alapját a zöldségek, húsok, jó  minőségű   állati (szabadban legelő állatok zsírja)  és növényi zsíradékok fogják képezni, akkor  csökkenteni tudjuk a vérplazma deutérium szintjét.
• Az állatkísérletek  alkalmával azt tapasztalták, hogy amint az anyagcsere-víz  deutérium szintjét  le tudták csökkenteni, vagy visszaállították a fumársav- hidratáz enzim normál  működésését, úgy  megszűnt a daganatos sejtek képződése. 

 Összefoglalva: a zsírszegény diéta hatására nő a  deutérium terheltség a szervezetben és sejt szinten az anyagcsere folyamatok rendellenes módon fognak lezajlódni. Jó minőségű állati és növényi zsírok, olajok fogyasztásával, deutérium szegény víz fogyasztásával  ( pl.: ketogén  vagy paleo táplálkozás) valamint a finomított szénhidrátok elhagyásával a vér plazma és így a mitokondrium anyagcsere-vizének deutérium tartalma is csökkenthető. Ennek következtében a  sejtszintű anyagcsere folyamatok helyre állíthatók és a  gadanatos sejtképződés  megelőzhető vagy visszafordítható. 

A zsírok kiválasztásánál ügyeljünk a minőségre!  Soha nem vásároljunk hidrogénezett növényi zsírt ( pl.: margarint, még akkor sem , ha az dúsítva van  szervezetünk számára hasznos anyagokkal pl.: omega 3 zsírsavval )! Sütéshez kizárólag telített zsírokat használjunk, mivel magas hőfokon a  telített zsírokban kevésbé következnek be olyan kémiai  melléktermékek amelyek káros hatással lehetnek a szívünkre, érrendszerünkre. A  telítetlen növényi olajokból kizárólag hidegen préseltet ( extra szűz)  vásároljunk,  amelyet  legfőképpen salátákhoz, hőkezelés nélkül alkalmazzunk. Kémiai eljárásssal, oldószerekkel  kinyert olajat  soha ne vegyünk egészségünk megőrzése érdekében!