Szomorú statisztikai tény, hogy Magyaroszágon  egyre nő a  cukorbetegek száma, jelenleg  több  mint 700.000  fő érintett a betegség által, amelyből minden 5. 60 év feletti. A  jövőre nézve  is egyre szomorúbb kilátásokat közölnek a kutatók, 2050- re már nem lesz olyan család amelyben nem lesz diabéteszes beteg! 

Hiperglikémia legfőképpen a cukorbetegeket érinti, hiszen a akkor beszélünk ezen jelenségről, amikor a  vérben a cukor szint  a normálisnál magasabb szintre emelkedik. A normálisnál magasabbnak tekintjük a vércukorszintet, ha étkezések előtt 7,0 mmol/l, illetve étkezések után 8 mmol/l fölötti.

Mi az oka a magas vércukor szint kialakulásának?

• túl sok vagy túl magas cukortartalmú étel fogyasztása
• nem megfelelő mennyiségű vagy típusú gyógyszer a cukorbetegség kezelésére
• érzelmi stressz
• az inzulin bejutásának technikai akadályai (például rosszul működő „adagolótoll”), vagy az inzulin beadási helyén lassabb felszívódás a bőr alatti kötőszövet hegesedése, apróbb vérzések vagy gyulladás miatt
• a szokásosnál kevesebb testmozgás
• gyulladásos betegségek (például influenza, torokgyulladás), fájdalom, műtét és fertőzések

Ezen kívül számos nem vényköteles gyógyszer (például köhögés elleni cseppek és szirupok) is növelheti a vércukorszintet. 

A magas vércukorszint tünetei

Magas vércukorszint esetén a tünetek gyakran olyan enyhék, vagy olyan lassan fejlődnek ki, hogy az érintett észre sem veszi őket. Ezért is fontos, hogy a cukorbeteg rendszeresen mérje vércukorszintjét és fokozottan figyeljen az alábbi jelekre:

• a szokásosnál erősebb szomjúság- vagy éhségérzet
• száraz vagy viszkető bőr
• a szokásosnál intenzívebb fáradtság vagy álmosság
• homályosabb látás
• gennyes fertőzések
• lassabban gyógyuló sérülések
• nagyobb mennyiségű vizeletürítés, különösen éjjel

Forrás: egeszseg.hu

A magas vércukor szintnek miylen hatása van az erek állapotára? 

Amennyiben a hasnyálmirigy által termelt  inzulin ( hormon)  megfelelő mennyiségben termelődik, úgy  megfelelően képes szabályozni  például a glükóz, lipidek és más jelátvivő molekulák  környező szövetekbe való jutását  azáltal, hogy fokozza a véráramot, valamint kis pórusokat nyit a sejtek falán, amelyen keresztül a glükóz molekulák  be  tudnak jutni a  célsejtekbe. ( A sejtek a glükózt energiaforrásként használják.)Ezen felül az inzulin stimulálja a NO szintézist és ez által  tágítja az ereket. Így az inzulin  szerepe a glükóz szint szabályozásában  egyértelműen megállapítható. Ezen felül az inzulin elősegíti a kapilláris erek működését a vázizmokban és a  bőr alatti zsírszövetekben is, fokozza a véráramot főleg étkezést vagy fizikai megterhelést követően.

A vér cukorszintje  az inzulin hatására így  állandóan megfelelő határok között mozog, még akkor is, ha étkezések után kissé megemelkedik a vérben keringő cukor mennyisége. Ha böjtölünk és csökkentjük a  szénhidrát bevitelt, a májunkban folyamatos  szőlőcukor újraképzés zajlik ( naponta 250 gramm glükóz képződik a májban) , amely a csökkentett  bevitel ellenére is biztosítja  a vér állandó cukor szintjét, amely az agyunk működéséhez nélkülözhetetlen. A májban a szőlőcukor újraképződést  két hormon az inzulin és a glükagon szabályozza, ezért bármelyik túlsúlyba kerül a másikkal szemben azaz egyensúly felborulásához vezet. Ezt támasztja alá , hogy  csökkent inzulin mennyiség mellett a máj 500 gram  szőlőcukrot fog előállítani.Ez ad magyarázatot arra, hogy cukorbetegeknél a  szénhidrátok bevitelétől függetlenül miért lehet magas a vércukor szintjük. 

Inzulin rezisztencia esetén  ezen  a funkciók sérülnek  az érrendszeri probléműák korai kezdetét jelezve. Inzulin rezisztenciáról beszélünk amikor a sejtek, szövetek nem képesek felvenni a glükózt, így a  glükóz  nem tud eljutni a célsejtekhez, a vérben  marad, növelve a vér cukorszintjét . Amikor az inzulin nem tudja megemelni a  a véráramlást, az izom- és zsírszövetekben csökken a rendelkezésre álló glükóz mennyisége, ezzel szemben viszont a vérben megnő a glükóz mennyisége. 

A vérben  keringő cukor molekulák  kötést létesítenek az érrendszert alkotó fehérjékkel és így " beépülve " az érrendszerbe  megkeményítik, rugalmatlanná teszik azokat, ezáltal gátolják az oxigén és tápanyag dús vér eljutását a célszövetekhez. Ezen folyamat  következtében elsőként a kapilláris ereink "sérülnek",  így a  perifériás szövetek vér és oxigén ellátása csökken. Ennek a vérellátási zavarnak a következménye rendszerint az alsó végtagok vérellátásának csökkenése, amely  miatt a szövetkekben  oxigén és tápanyag hiány áll be, amely szövet elhalást eredményezhet ( üszkösödés ).  

A kapilláris erek után a sajnos a  vénék és az artériák károsodása is elkerülhetetlen. Az érfalba beépülő cukor molekulák  a teljes érhálózatban képesek kifejtenoi romboló hatásukat, hiszen az érfalba beépülve sérül az ér endotél funkciója, a NO enzim működés csökken, az ér elveszti rugalmasságát, az "érperisztaltika" sérül, így a tápanyag dús vér továbbítása is csökken a  szövetek, sejtek felé. A  beszűkült, megmerevedett falú érrendszeren keresztül áramló vér sokkal gyorsabban fog végig haladni az érrendszeren keresztül, azaz magasabb lesz a pulzus hullám terjedési sebessége. Könnyű belátnunk, hogy magasabb terjedési sebesség mellett, szűkült, merev keresztmetszetű csőrendszerben a vér nem tudja a megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot  eljutattani a célsejtek részére.Ennek következtében valamennyi sejtünk oxigén és tápanyag hiányban fog szenvedni. Így előbb- utóbb jelentkeznek a szervi  deffektusok, elváltozások, hiszen egyetlen szervünk sem képes hosszú távon ezen csökkent  tápanyag ellátást tolerálni. 

Összefoglalva: 

Az  emelkedett vércukorszint az ereink állapotát drasztikusan rontja, amely következtében nem jut megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag a sejtjeinkhez, szöveteinkhez. Ennek következtében tartós oxigén és tápanyag hiány alakulhat ki sejtjeinkben, amely miatt sérül a sejtanyagcserénk. A sérült sejtanyagcsere pedig a sejtek, szövetek  működési  zavarához, csökkent funkciójához, vagy egyéb  elváltozásához  ( ciszta képződés, daganat stb.. ) vezet.

Ezért elsődleges  cél a szív- és érrendszeri betegeknél az érrendszer állapotának helyreállítása, amelyben nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a növényi polifenolok és azokon belül is néhány olyan hatóanyag, amely hatékonyságát már számos, több évtizede zajló tudományos vizsgálat is alá támasztja mint pl.: trans-rezveratrol, OPC: proanthocianidinek, qercetin, malvidin, EGCG,D3- vitamin stb...