A D- vitamin több száz biokémiai folyamatban vesz részt szervezetünkben, így  szinte valamennyi szervünk, szervrendszerünk  normál működéséhez szükséges. Hiánya  jellemzően mozgásszervi (csont és izom), szív- és érrendszeri betegségek,  valamint  idegrendszeri zavarok és daganatos  betegségek kialakulásához vezethet.

A D-vitaminnak  két fő formáját ismerjük: D2 (ergokalciferol) és D3 (kolekalciferol). A  kettő közötti jelentős különbség, hogy míg a  kutatások azt támasztják alá, hogy a  növényi eredetű D2-vitamin gyakorlatilag  nagyon alacsony  hatásfokú, addig a D3-vitamin kiválóan hasznosul és nélkülözhetetlen sejtjeink működéséhez. (A továbbiakban a D-vitamin alatt végig a D3-vitamint értjük.)

Mire hat szervezetünkben? 

• Befolyásolja a vér kalciumszintjét, ezért csontrendszerünk és szív- és érrendszerünk állapotára is  jelentős hatással van,
• Javítja a pajzsmirigy működését, 
• Támogatja az idegrendszer és izmok közötti koordinációt,
• Támogatja a teljes idegrendszer és agy működést,
• Javítja az  immunrendszer működését,
• Befolyásolja az ízületek állapotát,
• Csökkenti a szervezetben kialakuló gyulladásos folyamatokat,
• Befolyásolja a bőr és a haj állapotát, 
• Hiánya növeli  bizonyos daganatos megbetegedések  ( pl.: végbél-, prosztata-, vagy mellrák) kialakulását vagy kiújulását.

Mikor gyanakodjunk D-vitamin hiányra? 

• Csontritkulás, csontlágyulás megjelenése esetén,
• Szív- és érrendszeri betegségek megjelenése esetén ( érelmeszesedés, magas vérnyomás, diabetes stb..),
• Fogágy- és fogbetegségek megjelenése esetén ( fogínyvérzés, fogszuvasodás, fogágy gyulladás stb..), 
• Fáradtság, izomgyengeség, szédülés megjelenése esetén,
• Idegrendszeri eredetű betegségek megjelenése esetén ( alzheimer - kór, pikkelysömör, demencia, skizofrénia  esetén) 
• Immungyengeség esetén ( rendszeres bakteriális és vírusfertőzések megjelenése ), 
• Elhízás, bél-és emésztőrendszeri problémák kialakulása esetén,
• Daganatos megbetegedések megjelenése vagy kiujúlása esetén.

Hogyan termelődik? Közismert tény, hogy a D-vitamin az emberi szervezetben a napfényből származó UV-B sugárzás hatására szintetizálódik ( 7- dehidrokoleszterinből), de  végső, aktív formáját csak a  májban majd a vesében  nyeri el. Valójában  ekkor már nem is vitaminról, hanem egy hormon előanyagáról (prohormonról) beszélünk, mivel szerkezete nagymértékben hasonlít a  szteroid hormonokéhoz  mint például a melékvese hormonjaihoz (pl.: kortizol) vagy  nemi hormonokhoz (pl.:ösztrogén, tesztoszteron). Ne feledjük el, a D3- vitamin kizárólag magnézium jelenlétében tud  aktiválódni a szervezetünkben!

Mennyi időt kell napon töltenünk a szintéziséhez? Sokan úgy vélik, hogy elegendő hozzá nyáron a munkába menet-jövet töltött idő, hogy elegendő mennyiség termelődjön szervezetünkben. Sajnos rossz hír, hogy ez szinte semmire sem elég! A természeti népek D- vitamin szintje 40-50 ng/l körül mozog, míg egy átlag magyar emberé az őszi-téli időszakban  10-20 ng/l közé csökken. Mi ennek az oka? Egyrészt nyáron nem tartózkodunk eleget napon ahhoz, hogy  megfelelő mennyiségű  D-vitamin  képződjön, főleg ha egész nap dolgozunk és nem jutunk ki a napra. A Valenciai Egyetem napsugárzást- kutató csoportja vizsgálatokat  végzett arra vonatkozóan, hogy 1000 NE D-vitamin képződéséhez mennyi időt kellene egy III-as  bőrtípusba sorolható embernek napon tartózkodnia. A spanyol kutatók vizsgálata alapján elmondható, hogy míg a nyári időszakban -amikor testünk legalább 25%- át éri napsugárzás- 10-20 perc is elegendő lehet, addig az őszi- téli időszakban - amikor már csak a testünk  alig 10 %- át éri napsugárzás - ez az idő már 130-150 perre növekszik!  Ha viszont már  legalább 4000 NE D-vitamin képződésével kalkulálunk naponta, akkor beláthatjuk, hogy a napon töltött idővel Magyarországon  mind a nyári, mind a téli időszakban  bajban vagyunk.

Ha  mindehez figyelembe vesszük, hogy  a  naptejek használata még tovább csökkenti a D-vitamin képződést, akkor  egyértelműen kimondhatjuk, hogy  a magyar lakosság számára  egész évben szükséges  D-vitamin bevitel pótlása.

Hogyan pótoljuk? Általában elmondható, hogy  az  élemiszerek D-vitamin tartalma  nagyon csekély pl.:20 NE/100 gramm D3- vitamint tartalmaz a tojás. A legtöbb D-vitamint a tengeri halak (pl.:vad lazac) vagy a napon szárított shiitake gomba tartalmaz, amelyből mi  magyarok viszont igen csekély mennyiséget fogyasztunk. Ráadaásul az ételek elkésztésénél alkalmazot hőtechnologiai kezelés (főzés, sütés) mindig jelentősen csökkenti az élelmiszerek  vitamin tartalmát.

Ezért legbiztonságosabb a szervezetbe juttatni táplálékkiegésztő vagy krém formájában. Mind kettőnek meg van a maga  előnye és a hátránya is. Krémek használatánál figyelembe kell vennünk, hogy a nap mely időszakában kenjük be a bőrfelületünket. Ha  a bőrünk a krém felkenését követően 24-48 órán belül vízzel érintkezik, akkor nagy valószínűséggel nem tud megfelelő mennyiségű  D-vitamin szintetizálódni a bőrünk felszínén. Ezt támasztja alá, egy nemzetközi vizsgálat, amely szörfösök vérében vizsgálta a D-vitamin szint  mennyiségét. Meglepő módon a szörfösök  nagy részének vérében nem volt megfelelő a D-vitamin szint, sőt  volt akinél kifjezetten alacsony érték volt kimutatható. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a  bőrfelület vízzel való érintkezése csökkenti a bőrfelszínnen a D-vitamin szintézisét, mert egyszerűen lemosódhat a bőr felületén keletkezett D-vitamint tartalmazó " filmréteg".

A táplélék kiegésztő formájában való bevitel teljesen ártalmatlan, ismert mellékhatása nincs, de figyelembe kell vennünk azt, hogy az emésztőrendszeren való áthaladás alatt a D-vitaminból mennyi bomlik le és végül mennyi hasznosul. Ez az arány akár 7- szeres is lehet! Amely azt jelenti, hogy ha napi 8000 NE D3- vitamin veszünk be, akkor abból legroszabb esetben lehet, hogy  csak 1100-1200 NE D3 vitamin hasznosul. Igaz, Magyarországon az OGYÉI 4000 NE-ben maximálja a  táplálék kiegészítőkban alkalmazható napi adagot, de a fogyasztó mindig maga dönti el a kockázatok ismeretében a napi bevitt vitamin mennyiséget.

Túladagolás? Szinte kizárt, mivel ennek kialakulásához feltételezhetően napi több százezer NE D- vitamint  kellene  a szervezetünkbe jutattni. Mivel zsírban oldódó vitamin, ezért elraktározódik, és a szervezet mindig annyit szabadít fel a raktárakból amennyire éppen szüksége van. Ez magyarázza, hogy a nyári iőszakban viszonylag feltöltött D-vitamin raktáraink, az őszi-téli időszakban miért ürülnek ki szinte teljesen ha nincs  rendszeres utánpótlás. A D-vitamin raktáraink kiürülése magyarázza az infulenza járványok december-február hónapok közötti rendszeres  felbukkanását. Mivel a magyar lakosság kb. 50%-a egész évben és  95%- a  őszi- téli hónapokban D-vitamin hiányos, ezért  pótlása csecsemő kortól ( pl.:Vigantol-cseppek)  az  idős korig bezárólag  egész évben ajánlott.