A jelenség nem volt új már a nyolcvanas években sem, amikor elkezdtek vele komolyabban foglalkozni: magára az ellentmondásra először egy ír orvos, Samuel Black figyelt föl 1819-ben, a Francia-paradoxon kifejezéssel először dr. Serge Renaud, a Bordeaux-i Egyetem professzora rukkolt elő 1992-ben, és főleg a témával kapcsolatos híradások miatt kezdett el a dologgal mindenki foglalkozni. A lakosság elsősorban úgy, hogy ész nélkül nekiállt vörösbort inni, a kutatók pedig különböző hipotézisek felállításával és tesztelésével.
Mi a felelős a paradoxon hatásért ?
A kutatók először a vörösbor alkoholtartalmával magyarázták a jelenséget. A mérsékelt alkoholfogyasztás jótékony szív- és érrendszeri hatása a hetvenes évek óta ismert volt, egyfelől kimutatták, hogy napi egynél több, de háromnál kevesebb pohár alkohol csökkenti a szívkoszorúér-problémák okozta halál kockázatát, illetve azt is, hogy a leghatékonyabb, ha heti 4-6 alkalommal fogyaszt az ember kis mennyiségű alkoholt, a három pohár bornak megfelelő mennyiségnél több ugyanis már ellenkező hatást ér el.
A franciák az amerikaiaknál több alkoholt fogyasztanak évente (11,4 liter, szemben az amerikaiak 8,6 literjével), sokkal kevesebbet isznak, mint Luxemburg (15,6 l), Csehország (13 l), Magyarország (13,6 l). És az utóbbi országokban mégsem figyelhető meg a paradoxon. Tehát önmagában az alkohol nem magyarázat, kellett valami más, a vörösborban amely magyarázattal szolgált a jelenségre.
Ekkor az Amerikai Harward Egyetem kutatói, dr. David Sincler kutató csapata rukkolt elő izgalmas eredménnyel, amelyben a vörösborban található stilbén vegyületet a trans - rezveratrolt kiálltották ki kizárólagos "csoda" hatóanyagként. Ez a felfedezés olyannyira felkeltette a kutatók érdeklődését, hogy számos kutatási központban indultak meg a vizsgálatok, amelynek köszönhetően napjainkra már több mint 10.000 tanulmány támasztja alá a vörösborban található hatóanyagok jótékony egészségre gyakorolt hatását.(https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed).
A rezveratrolos kutatásokba nem csak a külföldi, de a magyar kutatási központok is bekapcsolódtak. Köztük elsőként a Pécsi Tudományegyetem kutatói kezdték meg trans-rezveratrollal, valamint vörösbor kivonattal a vizsgálatokat, amelyek legfőképpen az alábbi területeket érintették:
- trans-rezveratrol hatása a inzulinrezisztanciára
- trans-rezveratrol hatása a 2-es diabéteszre
- trans-rezveratrol hatása az IgA-nefropathiara
- trans- rezveratrol hatása az anyagcserére
- trans-rezveratrol hatása az antiinflammatikus (gyulladásgátló) folyamatokra
- trans-rezveartol hatás a antiproliferációs (sejtburjánzás, sejtszaporodás) folyamatokra
- vörösbor polifenolok prekondicionáló hatása szívinfarktusos állapot esetén
Ezen vizsgálatoknak köszönhetően ma már elmondhatjuk, hogy nem állt meg az a hipotézis, amely kizárólag a trans-rezveratrolnak tulajdonította a vörösbor szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatását, mivel a trans-rezveratrol mellett a vörösborban számos olyan polifenolt fedeztek fel, amelyek szintén jótékony hatással vannak szervezetünk működésérea pl.: kvercetin, malvidin, antocianidin stb...
Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a kutatók nem jártak messze. A trans-rezveratrol is része a vörösbor szőlőben található azon flavonoid-polifenol komplexnek, amelyben megtalálhatók az oligomer procianidinek, melyek nagy mennyiségben fordulnak elő a vörösborban és a trans- rezveratrollal szinergikus kombinációt alkotva fejtik ki jótékony hatásukat.
Az állati zsírok mégsem rosszak?
A hipotézisek másik iránya a telített zsírok fogyasztásának vizsgálata volt. Franciaországban ugyanis valóban sok állati zsiradék fogy, de a nagy része kacsa- és libazsír, amely kutatások szerint meglepő arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat, ez pedig csökkenti az egyéb forrásokból bevitt telített zsírsavak problémás hatásait. Összehasonlításképpen: míg az olívaolajban a telítetlen-telített zsírsavak aránya 76-15 százalék, addig a liba- vagy kacsazsírban ez az érték 56-27 százalék, ami nem olyan jó ugyan, mint az olívaolajé, de még mindig a telítetlen zsírsavak vannak túlsúlyban.
Az állati zsírok fogyasztásának szükségessét erősíti meg a Kaliforniai Egyetemen kutatójának dr. Boros G. Lászlónak és munkatársainak a tanulmánya is. Igaz ők nem a telített/telítettlen arány alapján vizsgálták az állati zsírok hasznosságát, hanem a sejt szintű anyagcserére és energiatermelésre gyakorolt hatás szerint. Tanulmányukban az Ameriki Rákkutató Intézet bevonásával alátámasztják hogy a sejtjeink kiváló működéshez, a megfelelő mennyiségű energia (ATP) előállításához és az alacsony deutérium tartalmú anyagcsere víz előállításához elengedhetetlen az állati zsírok fogyasztása.
